A műtőasztalon vártam az altatóorvost. Mindenki más talán félt volna abban a pillanatban, de én tudtam, hogy nekem 'dolgom' van még, nekem fel kell ébrednem. 20 évvel korábban már megéltem hasonlót. Akkor is nyugodt voltam, telve bizalommal, mint aki csak a végét várja egy rossz…

Negyedikes gimnazista voltam, és egy alkalommal Weöres Sándor, Az éjszaka csodái című versét írtuk színpadra. Egy álmot 'játszottunk el', ahol álomszerű dolgok mozogtak, álomszerű lassúsággal beúszva a színpadképbe. Én személyesítettem meg a Tejes-embert. "Tejes-ember a kéményen üldögél, mint…

Elsőre nem úgy festett, mint álmaim lovagja. Idősebb volt nálam, kicsit már őszült is, a nevével is nehezen barátkoztam, de első pillanattól kezdve 'nyomult". Nem lehetett nem észrevenni, nem tudomást venni róla, ráadásul a humora mindenre gyógyírként hatott. Teltek a hónapok…