Ha létezne egy tabu szavak listája, a halál jó eséllyel az első helyen szerepelne rajta. Sem gondolkodni, sem beszélni nem szeretünk róla, pedig ez az egyetlen biztos dolog az életünkben, és minden születés egyben a belépőnk is rá. A születést ünnepeljük, mert a határtalan lehetőségeket látjuk benne, ezzel szemben a halál maga a mumus. Mert elvesz tőlünk. Megfoszt bennünket az esélytől, hogy az álmainkat valósággá váltsuk. Ennek a gondolatnak a gyökereit keresve talán érdemes elgondolkodnunk azon, vajon hogy tekintsünk magára az életre. Hiszen a lehetőségeinket mi magunk korlátozzuk és tereljük útjelzők közé. És a csoda, amit a születéssel még olyan tisztán láttunk, így kezd megkopni. Nevelődünk, formálódunk, miközben elfelejtjük megkérdezni magunktól, hogy hova is tartunk tulajdonképpen. 

De valahogy mindig is éreztük, hogy nem vagyunk egyedül. Valaki jobban, szinte kézzel foghatóan érzékeli, míg mások csak sejtés szinten, de azt, hogy létezik egy világ, egy dimenzió, mellyel valamilyen módon összeköttetésben vagyunk, már sokféleképpen megtapasztaltuk. És ezek a tapasztalataink összecsengenek azzal a hitünkkel, hogy a lélek halhatatlan. A lélek, ami járja a maga útját, fejlődik és újjászületik. Egészen addig, míg el nem éri azt a tiszta állapotot, amihez már nincs szüksége testre. Mert a test csak kellék mindehhez. Minden lélekkel akivel ez életünk során megismerkedünk, valamilyen módon már találkoztunk. Lehet, a lelkünk emlékszik rá, de sok esetben csak 'ismerős'. Ilyen módon lehetőséget kapunk, hogy a kapcsolatainkra más és más megközelítésből is ránézhessünk és tovább építhessük azt. Megértsük a miérteket, megoldjunk konfliktusokat... Dolgozzunk a karmánkon. Egészen addig, míg le nem tisztítjuk, ki nem fényesítjük. 

Sokáig azt gondoltam, ez a karmadolog a cselekedeteinken keresztül épül, de valójában sokkal fontosabbak a cselekedeteinkhez kötődő érzelmek. Mert ez vezet el a testi szintről a lelkire. És pont ez, az érzelmeink lenyomata, amit tovább viszünk. Ha két kézzel adsz, de benned forrong a harag, a düh, ennek megfelelő mintázat fog beleégni a lelkedbe. Ezért a lélek épülése sokkal mélyebb, mint amit a külsőségek szintjén érzékelünk. Az a szint, ahol a megértés, az elfogadás, a megbocsátás, a tiszta szeretet lakozik bennünk, csak munkával érhető el és formálható. A lelkünket nem tudjuk becsapni avvaI, hogy eljátszunk egy szerepet. A valódiság az tűzként izzik, és hagy nyomot a lelkünkben.

De ismerünk mindannyian olyan embereket is, akiket sokkal mélyebbre ragad  ez a spirituális dimenzió. Az a szeretetteljesség és béke, amivel ott találkozhatunk, függővé tehet bennünket. Mindannyian szeretnénk egy olyan világhoz tartozni, ahol megértenek, elfogadnak és úgy szeretnek, ahogy vagyunk. Ehhez pedig elegendő lehet imádkozva-mantrázva elvonulni a világtól vagy tudatmódosító szerekkel megnyitni az elménket, az érzékelésünket. De ez csak illúzió, nem a valóság. Nem azért születtünk emberi alakban a Földre, hogy aztán elvonulva, magányosan éljünk, hanem azért, hogy megtapasztaljuk ezt az emberi világot. Annak minden napos és árnyas oldalával. Hogy elmerüljünk az emberi kapcsolatok és érzelmek sokszínűségében, hogy lefejtsük a lényegtelen dolgokat, és ily módon felfedezhessük a lényegeseket. A belső munka így is magányos, hiszen azt mindannyiunknak magunkban kell elvégeznünk. 

A test az, ami lehetővé teszi, hogy élményeket gyűjtsünk, hogy minél több fizikai utat bejárjunk, hogy a földi dolgokban megerősödjünk. Hogy rendezzük a hivatáshoz és az anyagi javakhoz fűződő viszonyunkat is. Mert ez is fontos része a lelki fejlődésünknek.

Ne haragudj magadra, ha még bizonytalan vagy, ha nem látod át, mi is a célja mindennek a saját életedben, ha még nem ébredtél rá, mi is az igazi küldetésed ebben a testben, mert ez a felfedezőút maga a lényeg. A bölcsesség, amivel képes leszel fényessé tenni a lelkedet, a megértéssel válik a sajátoddá. Csak élj nyitott szemmel és szívvel. Figyelj, érezz és hagyd, hogy a válaszok megérkezzenek. Mindent érteni fogsz, amint készen állsz rá, hogy megértsd.

Tetszett az írás? Köszönöm Neked, ha lájkolod és megosztod.