Festesz-e még csillámló ecsettel,
nevetve göndör kacajjal...
Vágyod-e még a mesét, hogy
álmodj hősökről, varázslatról,
a szellőt, hogy lobogó hajjal szaladhass...
Hallod-e még az eső zenéjét,
a föld lélegzését, és
táncra perdül-e a lelked
a rigó énekétől...
Szeretsz-e még pocsolyába gázolni,
beleragadni a vattacukorba,
elidőzni egy bogár láttán vagy
a szorgos méheken...
Lakik-e még manó a fiókod mélyén és
esténként odaül-e a tündér az ágyad szélére...
Kiállsz-e a még szikla peremére, hogy
a nevedet kiáltsd a szélnek...
Szeretsz-e csodálattal,
csodálsz-e szeretettel,
bódulva a pillanattól...
Viszed-e még a lángot a szívedben?
